Rikyu teája

Most, hogy az életrajzban elértünk Rikyû életének, sikerének és befolyásának zenitjéhez, itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést: milyen szerepet játszott, ki volt valójában ez a kereskedőcsaládból származó és félig-meddig diplomatává lett teamester?

Amint az előzőekben láthattuk Rikyû egészen fiatal korában került kapcsolatba a teával, a tea művelésével, a teaszertartással és a zennel. A hosszú pályafutás vége felé, 1580 körül Rikyû esztétikai elveiben és teafelfogásában komoly változás állt be. Hideyoshi hatalmának addig ismeretlen mértékű kiterjedésével a Rikyû által képviselt teaszertartás hirtelen és radikálisan leegyszerűsödött. Több forrás egybehangzó állítása szerint a chanoyu addigra kánonná forrott szabályai közül több, lényeges elemet lebontott, vagy teljesen átalakított. A változások erejét a chanoyu széles körű elterjedése segítette, a tea és a teaszertartás használata annyira beivódott a társadalomba, hogy a politikai hatalom fő ideológiai kulturális támaszaként elismert mester változtatásai nagy visszhangot váltottak ki.

chashitsu sen

Két tatami, meg egy kicsi négy fal között. Omotosenke Fushin'an

Az adigra törvénnyé szilárdult négy és fél tatami nagyságú teaházat Rikyû mindössze két és fél tatami nagyságúra zsugorította. Az idősödő teamester ettől kezdve csak ilyen dimenzióban volt hajlandó a teát elgondolni, de megjelentek még kisebb teaelőadások is. A sok generáció alatt kialakult zen buddhista, taoista jelekkel és szimbólumokkal tűzdelt teret hirtelen elviselhetetlen méretűre nyomta össze. A Jôô idején már rusztikussá vált, besötétített, bebarnított falú teaház most emberléptékűnél is kisebb méreteben, éppen a konszolidáció, a gazdasági felemelkedés, a sikeres hódítás a kitárulkozó hatalom éveiben, éppen Rikyu kezei alól kikerülve óriási erővel hatott. Rikyu voltaképpen minden ismert határon túllépve radikalizált. A teaházból kiforgatott és kidobott mindent, ami még a fényes shoin berendezéseiből benne maradt. A bejáratot egy ólajtó nagyságára szűkítette, amin úr és halandó egyformán csak meggörnyedve, szinte csűszva tudott bemászni. Az ablakokat természetes anyagokkal rácsozta, és természetes fényforrásként egyedül a kibillenthető kis tetőablakot hagyta meg, amin a hold besüthetett.

rikyukama

""Öreg fenyő" - Rikyu öntöttvas vízforraló kamája - Mester Tsuji Yojiro

Az immár valóban teakunyhó alapok nélkül került a földre, csupán néhány mindig nedvesen tartott, mohával borított kő ölelte körül a bambusz és rusztuikus, faragatlan faelemekből felépülő falakat. A tokonomát továbbra is a tekercskép foglalta el, ami az elékerülő virággal az egyetlen „esztétikus”, tökéletes elem maradt a térben, de a vendégektől egy oszlop választotta el, amit természetes alakjában, eredeti állásához hűen beállított fából, vagy bambuszból készítettek.. Ebben az időben kezdtek az új impozáns kastélyok villák belsejében yamazato-(maru) (hegyi falucska) néven - ilyen szegényes megjelenésű teaszobákat építeni. A túlburjánzóan gazdag, hatalmas, impozáns villahegy belsejében úgy húzódott meg az ósdi, egyszerű teaszoba, mint város közepén emelkedő hegyen a kolostor. Rikyû rátalált az új hatalom nyelvére, sőt éppen ő alakította ki azt. Az új sógunok, bár megtehették volna, hogy a legcsillogóbb, leggazdagabb környezetet alakítják ki építészeti környezetként inkább megmaradtaka nehéz idők szerény, emberhez alkalmazkodó wabi-terénél. A hatalom szemérmesen a művészet jászlához járult… Rikyû szerepe ebben a stílusforradalomban az eddigi fejlődés radikális betetőzése volt és nem habozott megfelelni a művészeti igazgató, avagy divatdiktátor szerepének. A nagy tekintélyű mester öregkorára figyelmesen járt-kelt és a szeme elé kerülő wabi pillanatot megragadva új és újabb elemeket illesztett az új teaidentitás színpadához. A körülmények szerencsés egybeesése révén a végletekig terjeszthette a művészi – esztétikai –architektónikus kifejezés fogalmait.

chojiro red raku

Rikyunak tulajdonított ős raku csésze

Chojironak tulajdonított vörös rakucsésze kifelé hajló peremmel - a raku prototípusa

A chanoyu terminusainak radikális megváltoztatása egy 1580.12.havában kelt tudósításban érhető először tetten. Ebben azokat az eszközöket sorolják fel, amelyeket Rikyû egy korabeli szertartásához használt. Ezek közül kitűnik egy csepp formájú, durva felületű, mégis finom kialakítású, önöttvas vízforraló (kata no taretaru kama - lásd fönt) és egy kiszélesedő peremű teáscsésze (hata no soritaru chawan). A teáscsésze Raku Chôjirô egyik legelső műve volt. Chôjirô eredetileg egy koreai tetőfedő család keramikus tagja volt, aki egyszerű, célravezető technikával tetőcserepeket égetett. Rikyû a technikáját figyelve ismerte fel a keramikusban az új szegényesség stílusának lehetséges képviselőjét és egy papírból kivágott sablon alapján készítette az első darabokat. Ezek ma a teatörténelem legféltettebb kincsei közé tartoznak. Az első kerámiák mélyvörös színű, alacsony hőmérsékleten, tehát tökéletlenül, mázzal égetett és gyorsan lehűtött csészék voltak. A Raku család ma a XV iemoto tagjánál tart (Kichazaemon XV. 1949-) és a raku technika alapvető hatással volt a képzőművészetre... A rakucsészék hamarosan „esetleges” hibákkal, asszimetriával, akaratlagos tévedésekkel kezdtek készülni.

Rikyu black raku

Tanaka Sôkei,: fekete raku csésze 1585 körül

A figyelmes olvasók már felfigyelhettek a Rikyu korai éveit taglaló fejezet pontatlanságaira. Rikyu születési időpontja bizonytalan, az írott források nagy része megsemmisült, az iemoto teaiskolák birtokában lévő anyagok pedig a hagyományokhoz híven nem maradéktalanul nyitottak a kutatók számára. Az Omotosenke Fushin'an (Taiei 8) 1522-re teszi a születés dátumát.

Ugyanilyen emblematikus és vitatott Rikyu származása is. Bizonyos források arra engednek következtetni, hog családja koreai bevándorlók leszármazottja volt és a fenti rakucsészék készítőjéről is elmondható ugyanez. A téma koreai oldalról természetesen eldöntött, Japánban pedig nem illik fel sem vetni. Sok találgatásra ad okot egy Rikyu - polgári nevén Tanaka Sôeki - alakját ábrázoló tekercs, amit halálára emlékezve Tanaka Sôkei, a fentebb látható raku csésze alkotója készíttetett. Ebből a korabeli szokások alapján arra is lehet következtetni, hogy ő Rikyu fia volt, szoros szálat vonva a Raku család és a legnagyobb teamester köré. Mások szerint Tanaka csak tiszteletből vette fel a nevét és ez szintén nem elképzelhetetlen.

rakuwabi

Ugrás az oldal tetejére