A fentiekben Réz-Nagy Zoltán tea liturgiájából idéztünk nem véletlenül. A tea olyan területére tévedünk a genmaichát kóstolva, ami egyrészt sokak által ismert, másrészt biztosan köze van a teaszertartáshoz, harmadrészt valószínű a kapcsolódása a Nyugathoz is.
A genmaicha eredetével kapcsolatosan számtalan történet kering közszájon, egyik a fent olvasható. A másik történet szerint a teaszertartás kaiseki menüjének elfogyasztása után a tálakat öblítve vették észre a rizs és tea házasságából született kellemes teát. Bár a kaiseki végén nem igazán szokás híg, hétköznapi teát felszolgálni, nem zárható ki ez sem, mint ahogy az sem, hogy a tea már régen a zen kolostorok evőcsészéit öblítette ki és így éreztek rá az ízére. Még valószínűbb, hogy egyszerűen a szükség vitt rá embereket, hogy az olcsóbb rizzsel hígítsák a teát. Megint mások úgy vélik, hogy a genmaicha története egészen fiatal, a XX. sz. elejéig nyúlik vissza, amikor a nyugati szokásoknak behódoló Japán elfogadhatóan édesre próbálta ízesíteni a teát. A kyotói Horaido família nem kevesebbet állít magáról, minthogy a felfedezés, a recept Horaido papa nevéhez fűződik egészen pontosan 1921-ből és a szükség, meg a változó ízlés volt a változtatás fő oka.
Nem feltétlenül fontos rendet vágni a legenda áradatban. Sokkal fontosabb, hogy egy, a tea tisztaságára érzékeny, az Evangéliumot szolgáló lelkész a gabonának számító rizsmagvakban új jelentést lát és kész a két világ félteke hitének egy teában történő egyesítésére. Ezek az igazán szép tea pillanatok.
A genmaicha ülhet banchán (ilyenkor teli, fanyar), senchán (kesernyés és erős), kabusechán (lágy, világos, finom). Mi sok genmaicha után a Horaido genmaichát tartjuk a legtöbbre, mert finoman kiegyensúlyozott, egyenletesen, erősen pörkölt, amit némi szár hozzáadásával lágyítanak.
A rizst sokféleképpen pirítják; wokban, autoklávokban, nyomáskamrákban, a lényeg, hogy teljes értékű rizst használnak hozzá. A kipattogzott szemek igazából a keverés hibái, de szépen díszítik a teát.
Elkészíteni nagyon egyszerű:
Végy egy kannát |
Töltsd meg forró vízzel, majd öntsd ki belőle a vizet. |
A forró kannába tégy egy szűk evőkanálnyi genmaichát. |
Fedd be a kannát és várj egy keveset |
Emeld fel a kanna fedelét és "illatozd meg" a bámulatosan gazdag teafelhőt |
Öntsd fel a teát 90 Co-os vízzel és várj annyit, amennyit akarsz. |
Mi már másfél perc után elkezdjük leszűrni a teát, de nem aggódunk amiatt,hogy marad e a kannában víz, vagy sem, mert újra és újra felöntve hígítjuk. Erősen megmozgat, felfrissít, elindít. Jó utat!
|
És ne feldkezzenek el a litugiáról!
|