Nyári, őszi japán teák

Banchának is nevezik, de az igazi neve kawayanagi annak a teának, amit a növény fejlődésének késő nyári, őszi fázisában szednek és készítenek és a mindennapi fogyasztás kritériumainak megfelelő egyszerű, olcsó tea. Japánban a tea szeptember - októberre már éves ciklusa vége felé közelít, készül a virágzásra, csökken az ereje, produktív vitalitása.A tea égöv délebbi körein könnyen elképzelhető az évi 4-5 szedés, amiből legalább kettő különleges minőséget ad, itt nem. Mégis a nyári, másod-, harmadszedés, vagy az őszi utolsó egy külön teában ölt testet, ez a kawayanagi.

A bancha szó szerint szedéstjelent. Közönséges (mindennapi) teát, a kawa(yanagi) jelentése pedig őszi, vagy bíbor fűz.

A yanagi teák húsosak, testesek, lúgosak, rostanyagai kétszeresen múlják felül egy sencháét, de mivel a teát itt nem esszük, ez nem előny. Gyengébb, általában 2% a kodffeintartalma, tehát a kávééval megegyező, kevesebb az aminosav és magasabb a C-vitamin tartalma. Egy szó, mint száz, a kawayanagi, alias bancha tulajdonképpen késő nyári, őszi, már fáradó tea nagy, sokszor osztályozatlan levelekből, esetenként szárakból.

A kawayanagit azért szeretik:
	- mert egyedi, jól megkülönböztethető, puha édes-, mégis-sencha íze van
	- mert élénk, élő zöldesssárga zöld tea öntetet ad;
	- mert íze mély, de nem bántóan erős;
	- mert koffeintartalma valamivel kevesebb, mint más zöld teáké;
	- mert kevesebb, mint feleannyiba kerül, mint egy átlagos sencha.

Mindez nem menti fel a kawayanagi teákat az alól,
	hogy friss, üde, mély és élénkzöüld között váltakozó színe legyen,
	hogy senchához hasonlóan sokszor fel lehessen önteni;
	hogy a nyugodt ízt nem bántó, de még érezhető erő támogassa.

Meg kívánjuk jegyezni továbbá, hogy:

- az Európában kapható zöld teák túlnyomó többsége tulajdonképpen kínai, esetleg japán eredetű, késői szüretből származó kawayanagi tea, aminek osztályozatlan, nagy és sötétzöld leveleit tovább homályosítják az aromák.

- a makrobiotikai és más hagyományos technikákat előnyben részesítő iskolák nagy becsben tartják a banchát, de az így bemutatott teák sokszor keverednek, szárteákkal és sütött teákkal. Úgy tűnik, hogy a makrobiotika a nagy rosttartalmú, sütött teákra gondol, ha banchát emleget, elkészítését pedig nem felöntve, hanem főzve ajánlja.

Ugrás az oldal tetejére