Furo japán tűzhely teához

furo head.jpg

A furo egy tűztér, egy hordozható tűzhely, ami a tavaszi-nyári hónapokban felváltja a ro rűzhelyet, vagy olyan szituációkban használatos, amikor nincs lehetőség a a ro használatára, tehát olyan helyen kell vizet forralni, ahol eleve nincs, vagy nem használható beépített tűzhely. Ezért például a művelődési házakba mi is mindig furot viszünk. ma furonak hívjuk a Ro fejezetben bemutatott hordozható bronzpalástot, ami pedig a téli tűzhelyet hivatott megjeleníteni, mert a meleg könnybben kiáramlik rajta, tehát fűtőtestként is szolgál és furonak nevezzük az alábbi képeken látható zárt tűzteret is. A furo nagyon nagyon régi, mióta a tüzet ismerjük, hordozzuk valamiben, kivéve a tűzföldi emberket, akik inkább lángolni hagyták nagyban és vigyáztak rá.

Lu Yu teáskönyvében a parázstartó .(feng-lu) és a hamugyűjtő [huj-cseng] leírásával kezdi az eszközök ismertetését

„A parázstartót bronzból vagy vasból öntik, formája olyan, mint az õsi háromlábú bronzüstnek. Fala három ujj vastag, a szegélye kilenc ujj széles, az így fennmaradt hatujjnyi területet pedig gipsszel kell bélelni.”

Az ősi üst vallásos szertartások háromlábú, bronzból, vagy vasból készült áldozati üstje volt, ebből alakult ki a Lu Yu által is említett funkcionális forma. Meglepő a hasonlóság az ókori Európa áldozati parázs-, és füstölőtartóival.

" Az én parázstartóm mindhárom lábát huszonegy régi stílusú írásjegy díszíti. Az egyik lábon ez áll: „A víz trigrammja (kan) felül, a szél trigrammja (hszün) alul, a tûz trigrammja (li) középen.”

Ezek a Yi Kingben leírt, erős szimbolikus tartalmat hordozó trigrammok kerülnek be a hordozható tűzhelyben felépített hamutengerbe is. A másik láb mintegy meg is magyarázza, mit keresnek az öt alapelemet ábrázoló jelek a tűzhelyen:„

A másik láb szövege így szól:

„A testben egyensúlyban tartva az öt elemet, távol tartjuk a száz nyavalyát.”

A teához történő víz készítése az elemek felvonultatása, reprezentálása, egyként megmutatása, transzcendens, áldozati aktus szimbolikus elemekkel tűzdelt színpadon, figyelő közönség körében.

„A parázstartó belsejében magas támaszték található a parázs számára, felsõ részében három négyszögletes nyúlvánnyal. Ezek közül az elsõn a „fácán” írásjegy áll, mivel ez az állat a tûzhöz kötõdik, a hozzákapcsolódó trigramm pedig a li. A másodikon a „tigris” írásjegy található, mivel a tigris a szélhez kötõdõ vadállat, és a neki megfelelõ trigramm a hszün. A harmadik kiszögellésen a „hal” írásjegy szerepel, merthogy a hal vízi teremtmény, így hozzá a kan trigramm kapcsolódik. A hszün a szélen, a li a tûzön, a kan pedig a vízen uralkodik. A szél képes táplálni a tüzet, a tûz képes felmelegíteni a vizet."

Nincs is szükség további magyarázatra, ezért látták el e három lábú tűzhelyet a trigrammokkal, ezért írják a hamuba az elemek jelét, ezért felel meg a teaház minden sarka valamelyik égtájnak, elemnek és tulajdonságnak és nem utolsósorban ezért van a furonak három lába, "amint az univerzum is ezekre támaszkodik." Tea bábszínház, vagy camera obscura.

A harmadik lábán pedig ezt olvashatjuk:

„Öntetett, a dicsõ Tang dinasztiának, a barbárok leigázását követõ esztendejében.”

furo main1.jpg

Batman díszlet. Elől denevér, fent sárkány, lent oroszlán.

A furo anyaga eredetileg égetett agyag, az értékesebb vallásos célokat szolgáló edények esetében bronz, a VI. századtól öntöttvas. (Bronz maradt a furora helyezett vízforraló fedele.) Az eredeti áldozati üst pereme, aminek a formája a füstölőtartókban is továbbél, furcsa szájat, vagy maszkot idéző formákkal hullámzik. A furoba ez egy ördögmaszkra, denevérszárnyra emlékeztető nyílás alakjában került át. A nyílás elől maszk, hátul egy lyuk és a szerep a megfelelő ventiláció biztosítása. A furoba is hamu kerül, arra a faszén a már ismertetett formákban. „A lábak között egy nyílást képeztek ki, s úgyszintén egyet a fenéken, hogy huzatot biztosítsanak, no meg hogy a hamut kivehessék. Ezek fölött összesen hat régi stílusú írásjegy olvasható: az egyik felett a „Ji” és a „herceg”; a másik felett a „leves” és a „Lu”; a harmadik felett pedig az „úr” és a „tea”. Ez egybeolvasva: „Levesnek Ji herceg; teának Lu úr.”” (ford. Tokaji Zsolt, Terebess Kiadó).

A furora egy teáskanna ül, ami szintén öntöttvasból készül, ez a kama, illetve a tetsubin. Utóbbi „rendes” teáskanna formájú, előbbi (amint azt fentebb Lu Yu megállapította) egy sokoldalú vízforraló és ételmelegítő, de a japán tea úton kizárólag teához való víz melegítésére használatos. A kama egy perem révén közvetlenül a furora ül, zárt egységgé alakítva a tűzhelyet, éppen ezért a furoban nincs gotoku állvány. A Lu Yu által is leírt cserép tűztartók fölé a kamát továbbra is láncok, vagy állvány segítségével belógatták. A furo egy ko-ita nevű, lakkozott falapon támaszkodik a tatamira, hogy ne rongálja meg, biztosan álljon és lehetőleg ne okozzon tüzet.

Fontosak a furo legtöbbször domborműves díszei. A furo tűz oldalán csak a már említett ördögszáj szedi a levegőt, de a hordozására szolgáló karikát általában oroszlánok tartják, míg a kama díszei nagyon sokfélék. Mivel az életet és teát adó vizet hordozza, ezért leginkább növényi, idillikus, harmonikus jeleneteket ábrázol.

A furo helye félreeső, a vendégektől a lehető legtávolabb kerül, de bármennyire is eldugott helyen duruzsol, a kíváncsi tekintet a tüzet keresi, ördögszáján bepillantva lelátunk a poklokba, a készülő tea pedig az egek ígéretét hordozza. A teaház kozmoszt modellező terében a furo egy kis, tökéletesre csiszolt mini univerzum.

Ugrás az oldal tetejére