Chawan   teáscsésze


 

A tea helye; a teáscsésze  (chawan)

 
Ezen az oldalon a porrá őrölt tea elfogyasztásához szükséges teáscsészével (chawan 茶碗) kapcsolatos írásokat teszünk közzé. Mivel a tea tárgyak (dogu) nagy hatással voltak a japán kerámia alakulására, ezért itt találják a japán kerámia jellegzetességeivel, fő műhelyeivel foglalkozó cikkeinket is.

 

A japán kerámia stílusai és műhelyei

             
 IDO ,  RAKU  
  TAMBA
 BIZEN   KARATSU   HAGI  ECHIZEN
 Igaz tea, hamis tea

nogime chawan

 Ha a japán teák megérdemlik, hogy külön könyvek és weboldal foglalkozzon velük, akkor a teáscsészékről regényeket lehetne összeállítani.  A tea művelése és szeretete akkor ér választóvízhez bennünk, amikor képesek vagyunk egy olyan, addig észrevétlenül hagyott, lényegtelen, sőt értelmetlen tárgy megfigyelésére, mint a teáscsésze. Amikor chawan teáscsészéről beszélünk, olyan tárgyat helyezünk figyelmünk középpontjába, ami eltér az általunk eddig teaiváshoz használt eszközöktől. Bár a chawan a japán teaszertartás központi eleme, ez még nem lenne elég ahhoz, hogy világszerte ismert, gyűjtött és használt teaeszköz legyen. 
onukawa kozumasa


  A legelső szembeötlő dolog a chawanok végtelen változatossága.  A japán kultúra fontos  kapaszkodója a kontinens felé való kitekintés, taszítás és vágyakozás.  Az ázsiai teatörténelmet végigkísérik a kínai, koreai, japán és ezek egymásrahatásából született vegyes hatást tükröző csészék. A Song dinasztia "reneszánsz" teakultúrája, a kincset érő teaeszközökkel, a porrá tört fehér és zöld teával együtt a végletekig tökéletesre csiszolta a Tenmoku teáscsészéket. Ezek a csészék a Huizong császár által ismertetett talpas, kissé öblös darabok, a zen szertartásokon is használt evő-ivó csészék utódai voltak. A Tenmoku csésze, a mai teáscsésze prototípusa máig a teakészítés mesterdarabjának számít Az eredeti kínai név jianzhan, a Zhejiangban elterülő Tian Mu hegység nevét idézi. Az első japán feljegyzés Tianmu csészékről 1335.-ből származik, egy Onkei Soyu nevű szerzetestől, aki a Tian-Mu hegy kolostorában tanult. A Tenmokuhoz hasonló mázú csészék ezt megelőzően Fujian Wu-Yi hegyvidéjének kerámiaműhelyeiből kerültek ki.

   A nagy teapártoló Ashikaga sógunok (1338-1568) a tenmoku és a seiji (celadon) mázú csészéket tartották a legtöbbre. Az Ashikaga időszak teáscsészéiből mindössze négy darab "yohen" (hamumázas) csésze maradt fenn Japánban,  szemben jónéháníy írásos emlékkel, mint amilyen a Kundaikan Sochoki, ami Yoshimasa (1436-1490) uralmának kincseit  felsoroló jegyzék volt. Ebben a jegyzékben a teaeszközök között csak kínai származású Yuteki tenmoku csészéket sorolnak fel. Bár már működött hazai (Seto) gyártás is, a legjobbnak mégiscsak az eredeti számított. A tenmoku fontosabb stílusai a yohen és a yuteki

 Yohen a vándorló, elfolyó mázat jelenti,  amit az égetés során a csésze helyének változtatásával (csakúgy, mint a bizen kerámia esetében), másrészt a hamu feltorlaszolásával érnek el, ezzel szemben a Yuteki egy furcsa, olajfolt szerű hatás, ami a vasoxidban gazdag máz eredménye. Ilyenkor a vasoxid lassabban hűl, mint a máz többi része és ez eredményezi a foltos és elszíneződött hatást. Mindkettő rendkívül nagy szakértelmet igénylő, nehéz technika, a hozzáértő keramikusok száma ma is nagyon kevés. A yuteki még ma, további ötszáz év múltán is a legjobb tenmoku csészének számít.


  nogime tenmoku
 
Murata Shuko (1421-1502) wabi teája más esztétikai értékek mentén kezelt minden a teával kapcsolatba kerülő eszközt. A tenmoku ettől kezdve megmaradt a nagyúri teázás kellékének és ma nem is szokás csak díszes daisu polcon, tenmokudai állványon tartva használni.  Míg a tenmoku a nemes csillogás művészete volt, Shuko romantikusan pórias tea világnézete ("A holdat csak felhőkkel együtt tudom elképzelni") más eszközöket kívánt. Shuko teáscsészéi mind hazai, házilagos kvitelezésű Setoból származó tenmoku csészék, továbbá a kínai kerámia második vonalát jelentő  celadon mázas csészék voltak. Mindenesetre az importált tengerentúli áruk iránti vágy nem csitult, de a wabi tea jegyében új, addig kevéssé becsült kerámiák tűntek fel. Ilyenek voltak a koreai manufaktúrákból származó ún kourai chawan kerámiák. Shuko halála után két évtizeddel már így tudósítanak: „Senki sem érdeklődik többé a drága, kínai teáscsészék iránt. A teaszeretők minde Seto, vagy korai teáscsészéket használnak és meg kell vallani, ha jól formázottak, nagyon is jó teaeszközök lehetnek.”A kerámiaművészetben és kisplasztikában máig meghatározó jelentőségű stílusok születésére megér néhány szót pazarolnunk.


 Kövessenek minket a II. részben.


 yohen tenmoku

Tovább a teáscsészék történetében:

 
A japán kerámia stílusai és műhelyei
 
I,  IDO  II.  RAKU   III.  SHINO IV. BIZEN  V. KARATSU  VI. HAGI  TAMBA
 
 
Ugrás az oldal tetejére