O-cha   Kambayashi


Ocha Kambayashi csomagolás
Matcha Okumukashi
  
    A XVI. Század végén a fontos, Uji teatermelők száma nem lehetett több ötvennél. Természetesen mindegyikük a császári udvartartás és a sógun, a leghatalmasabb nagyúr (daimyo) beszállítója kívánt lenni. Ismert például, hogy a Hori család az Asakura klán ellátója volt a század közepén. Ezek a nagyúri családok sok viszontagságon és változáson estek át, mígnem a Sekigaharai ütközet után kialakult Tokugawa sógunátusban a régi üzleti kapcsolatok, ha lehet, még fontossabbá váltak. A Kambayashi család Uji vezető teatermelői közé tartozott, nagy hozzáértéssel és körültekintéssel építette ki és szilárdította meg hatalmát. Ügyes házasodás révén kapcsolatba kerültek az elit nagyúri családokkal, így a Yamaoka, Kitamura, Fujimura klánnal. Ezek a családok a maguk módján aztán mind a Kambayashi névmegerősítésén munkálkodtak. Ugyanekkor a chanoyu világában is fontosak tudtak maradni, olyannyira, hogy Kammonojo Kambayashi fia Tokujun Shoei magának Sen no Rikyunak egyik unokáját vette feleségül.A Tokugawa klán, amikor egyeduralomra jutott és hozzálátott az élet legkülönbözőbb területein a totális ellenőrzés kiépítéséhez nem nézte jó szemmel a régi időkben a Toyotomi családhoz fűződő szoros kapcsolatokat. Csak a gondos előrelátás és ügyes helyezkedés védte meg az ilyen családokat a száműzetéstől. Rövidre fogva mesénket Uji teatermelése és maga a város is a Tokugawa sógunátus idején közvetlenül a Kambayashi család irányítása alá került. Jól megfontolt döntés volt ez egy, a főúri nemesség számára oly fontos identitást jelentő chanoyu alapellátásának biztosítása érdekében és egyszerre jelentett hatalmat és gyötrelmes felelősséget. 1633-tól 1867-ig és még jóval tovább az új teát minden évben a Kambayashi család mutatta be a sógunnak. Ez volt az o chatsubo no Okan – a teatartók menete.

matcha okumukashi doboz

  A Kambayashi család él és virágzik ma is. Tea termelése és értékesítése több rokoni ágra szakadt, de a név ma is messze hangzik és megbecsülést jelent. Nem is csoda, hogy Uji utcáin több ál-Kambayashi is kínálgatja portékáját. Kétségtelenül megkopott valamennyire a név fénye, de a család ma is megengedheti magának, hogy teáit valamivel a többiek fölé árazza. Érdekes módon a régi idők hatalma a modern idők nyugati kapcsolataiba is átszivárgott, a család mindenféle reklám nélkül is jól ismert elsősorban Franciaországban és az Egyesült Államokban.

matcha okumukashi teáscsésze
Ez itt a matcha Okumukashi, a Kambayashi felső kategóriába tartozó koichája. A nevet nem könnyű lefordítani

azt jelenti belső -szív, lényeg, 昔 pedig régi idők, antik idők. A régi idők esszenciája, régiség, hivatkozás a régmúltra, a hagyományra. Milyen lehetett a matcha a régi időkben? Drága volt és sokkal keserűbb, erősebb, mint ma. Akkor ez is ilyen lesz, hivatkozva mindenre, ami elmúlt.

 

matcha okumukashi koicha
A csomagolás fitt és japánosan szép, letisztult. Belül egy fedőpapír, névvel, web címmel, egy zöld papír, rajta egy ábrázolás a régi Ujiról, középen a híres híddal, ami látta Uji kaotikus történetét. A tea okosan csomagolt, ez is hagyományos uji forma, csak egy lezárható kis tasak, a tea úgyis szita alá kerül. Maga a tea friss, és frissíítő, szellős illatú. Továbbá világos, nagyon világos tónusú és feltűnően finom örlésű. Bizonyára lehetetlen megítélni egy matcha szemnagyságát, ez mégis sokkal finomabbnak tűnik a szokásosnál. Ez a gyanú onnan is táplálkozik, hogy a koicha elkészítése könnyebb a megszokottnál, jobban engedelmeskedik nekünk a sűrű tea.

Az ízről nincs mit mondani. Nem frenetikus, elsöprő, nem is populáris, de zengő, hosszan lecsengő, alul kibélelt, mély íz. Felső tónusai hamarabb tűnnek, de a közepes és alsó tartományokban tíz perc múlva is maradandó élmény. Összességében jól kiegyensúlyozott, szikárd karakterű, jól behatárolt, kerek tea. Nem vagyok biztos benne, hogy hónapok múlva visszaidézi-e majd nekem a teáskorsók menetét, így azt sem tudhatom megítélni, rászolgált-e a nevére. Talán a régi időknek éppen ez a derűs előrelátás, a pillanat öröme volt a lényege. Abban viszont biztos vagyok, hogy akármilyen vendégségben felismerem majd Kambayashi ízét.

 

 
Ugrás az oldal tetejére