Matcha   Harukasumi


 Matcha Harukasumi
 

Ez egy régi történet, mifelénk úgy mondanák; legenda. Valójában éppen ez a tea a bizonyíték arra, hogy élő, igazi mese. 


Egy tavaszi reggel egy Hakuryō nevű halász társaival együtt arra készül, hogy kihajózik, amikor egy csodálatos ruhát találnak a Miho öböl partján fekvő fenyőerdőben, a Miho-no Matsubarán egy fenyő ágaira akasztva.

Amikor azt talált tárgyként magukkal akarják vinni, egy különös leány tűnik fel és arra kéri őket, adják vissza neki a ruhát. Hakuryō először ellenkezik, de meghatja a lány szépsége, amikor pedig elmondja, hogy ő valójában egy égi teremtmény, aki a ruha nélkül nem tud visszatérni a mennyekbe,  úgy dönt, hogy visszaadja neki a tollas ruhát. Cserébe azt kéri, hogyha a lány valóban az égből szállt alá mutasson be neki egy tündértáncot.


TÜNDÉR


  "Boldog vagyok újra, hála, de vissza kell kapjam szárnyaimat, hogy újra az égbe szállhassak.

Hálául pedig eltáncolok egy tácot, ami üdvözli

  az embert tenyerén tartó világot

egy táncot, ami felrepíthet benneteket

a hold tornyaihoz

s amit ékszerként hagyok itt nektek

a világi lét bánatos embereinek...

Add vissza köpenyem, hisz nem tudok nélküle táncolni., mondhatsz, amit akarsz,

de előbb vissza kell nyernem a tollas ruhám."


HAKURYŌ.


"Még mit nem, ha visszaadom, egy tapodtat sem táncolsz majd, csak fogod és elrepülsz, sose látlak többé."



TÜNDÉR


"Nem dehogy is. A kétely a halandók kincse

A mennyben nincs csalárdság."




A halász tehát kezdetben még így sem akarja visszaadni a ruhát, mondván, hogy a lány be fogja csapni és tánc nélkül fog eltűnni, de a lány azt válaszolja, hogy ez tipikus, földhöz ragadt gondolkodás, mert a mennyben élők híján vannak a csalárdságnak. Ez az érv győzi meg a halászt, aki végül beadja a derekát.


 
Matcha Harukasumi

A lány táncolni kezd, tánca a hold palotáját meséli el, és a tavaszi  Miho-no Matsubara szépségét idézi. A tánc az Azuma-asobi dal egy változatára történik, majd a lány felemelkedik és a telihold irányába repül. A hold fényében kincseket; aranyat, ezüstöt drágakövet szór a földre, jólétet kívánva az ottlakóknak. Aztán, mintha ott se lett volna, a táncoló tündéri teremtés eltűnik a ködben a Fuji csúcsa mögött.


A Hagoromo a tradicionális noh színház egyik híres drámája, ( a cím jelentése 羽衣   a tollas köpeny), amit eredeti változatában a VIII. században jegyeztek le és számtalan vers, dal, színmű, anime, képregény alaptörténetévé vált. A népmese, vagy legenda szerint az égi lény ahhoz fog férjül menni aki elveszi és elrejti előle tollas ruháját, de esetünkben a nagylelkű halász visszaadja neki.


A tündöklő égi teremtmény tánca, a Suruga-mai a dráma fénypontja. A noh fejlődése során a táncot előadásonként másképp értelmezhették, némelyikben  a tánc maga a tánc, mint műfaj születése, a táncok archetípusa.

Nyugodt tavaszi tenger, fehér homokkal világító tengerpart, gyönyörűséges tánc és a Fuji sziluettje a horizonton, ezek a dráma díszletei.

 
 matcha harukasumi japán porrá őrölt zöld tea
 

A japán teák elnevezésének nagy hagyománya van, bizonyos értelemben ez a gondoskodás különbözteti meg más teaországoktól. A tea elnevezése, aminek formáit itt és most részletesebben nem elemezhetjük, utalhat a teamester, a cég, a föld, a régió történelmi, mítikus, irodalmi hagyományaira, ahogy később a föld is majd magáénak vallja az ezen a néven világra jött teát. Az itt és most, egy noh dráma okán bemutatott tea neve Matcha Harukasumi    春季限定 宇治の抹茶  azaz  tavaszi köd.  Márpedig köd tavasszal nemigen van, ha nekünk kellene elnevezni, inkább jutna eszünkbe valamilyen  virág, virágzás, rügy, zöld, stb.



 
 Matcha Harukasumi zöld tea
 

  "Szépséges dombok ezrének láncolatát takarja el hirtelen a köd;
De mintha messzi tornyon ülne, a hold tisztára ragyogja az eget.
Szép kezdet, igazán, a fenyőerdő mellékén
Amint szétterül a tavasz,
Korai pára ül a tenger hullámain;
Az ég lapályán pedig bizonytalanul lebzsel a hold.
Édes látvány, bámulásra késztet
Földhöz ragadt szemünk 
Elveszett lelkek tekintete, 
Amint szépségre vágynak.
...

Várj a tavaszidőre, amikor a szél
a fenyők ágai közt dúdolja szűnni
nem akaró dalát csendesen
és az öbölben a békés hajnalon,
ringanak mint ezer halász álmai
a kis hajók ."


 
 
 
matcha a szájban
 
A Harukasumi a fent részletezett Hagoromo történetében a tollas ruhába öltözött és a mennyekbe visszarepülő tündért eltakaró tavaszi köd. Épphogy kiléptünk a télből, elfáradt, meggyötört szervezetünk az elmúlásból az újra fakadó zöld felé igyekszik, kapaszkodik, kimerészkedik a partra. Tündért ugyan nem látunk, de szépséget, jót, jóakaratot mi magunk is képesek vagyunk teremteni. Akár tea, akár vers, akár dal megidézheti ezt a képességünket. 

Talán nem hinnénk, hogy ebben a földi létben a tavasz is az elmúlás szélfútta évada. Pedig erre tanít a még roppanó hó, a mindent eláztató zápor, a hideg szelek, a ködből lassan előolvadó múlt történései. Nem hiába a legnagyobb tavaszi ünnep keleten a Qingming egyszerre boldog tavasztánc és tisztelgés az elhunytak, az elődök előtt.  Így idéz meg archaikus táncot, így mond igazat a matcha Harukasumi, a zöld tea dal, kettős mércét mutatva színben és ízben. Tavaszi tea létére sötét, de habja ezüstösen csillogó. Íze nyers, de egyúttal zsenge, harapós és keserédes.  
 
 



"Enyém a Hold fa gyümölcse, s most testet öltve visszatérek a Keleti földre,

Ami  a földi emberek szállása és ajándékot hoztam nekik

Zenét,  Suruga dalos táncát.


A föld fölött most a Tavasz hosszan tartó köde kúszik;

Ki tudja, a Hold völgyeiben talán már lehullatta

az égi hold fa virágszirmait?

Koronájának szirmai visszaadják régi fényét:

Ez már a tavasz jele.

Itt nem a mennyekben járunk de ez az ég és a szél szépséges birodalma.

Fújj, fújj szél, építs

Felhőfalat az égre, nehogy szem elől veszítsük

ezt a fiatal isten lányt!

A tavasz színei a fákon

És hullámai a hegyek vonulatán,

A hegyekben még nyugvó hó

A tengerparton holdfény vonuló,--

Melyik az igazi? Mindegyik páratlan

a tavaszi nap hajnalán.

Hullámok klappognakg, szél fú a fenyők közt

a part mentén.


Mondd a Menny miért

Kerülte el a Földet?

S minket föld lakókat, kik szintén istenek fiai lennénk,

Az ékköves templom falain kívül és belül


a kelő nap földjén


ahol felhők nem takarják el a pilledő holdat."


 
 A cikkben szereplő idézetek a Hagoromo kórusának szövegéből készült nyersfordítások.
A teljes darabot magyarázattal és képekkel japán és angol nyelven itt olvashatják.

A teát itt kóstolhatják meg.

 
 

 Részlet a darabból
 
 
Ugrás az oldal tetejére